Simon Béla

Trianon vagy Jalta (Potsdam)

Kárpát-medence a magyarok őshazája

„Góg és Magóg fia vagyok én” írta Ady Endre költőnk. A magyarság, a magyar „faj” több mint negyvenezer éve él a Kárpát-medencében. A magyar gén itt fejlődött ki, s lett (van) Európa legrégibb népe! Már az időszámítás előtti krónikák is Magóg (Magor) és Hunor (Gomer) népeiről írtak, s Anonymus is a magyarok ősének tekinti Magóg-ot. Őseink az avarok, valamint a hunok már i.e. – a Kárpát-medencén kívül is – uralták Európa középső sávját (a 45º-55º szélességi körön belüli területet) a Szajnától a Volgáig, s védték a Római Birodalmat is az észak felől jövő „barbár” népek támadásaitól!

Nyelvezete a latin típusú nyelv volt több ezer éven át. Nem véletlen, hogy a hexameteres (időmértékes) római kori verselést a világon (a Földön) egyedül a magyar nyelv tudja!

Attila hun uralkodót i.u. 453-ban meggyilkolták: a vizigótok (ma a Szajna-Rajna között élő franciák) királya cselszövésből feleségül adta lányát Attila vezérhez, aki nászéjszakájukon Attilát megmérgezte. (A történetet „Attila, az Isten ostora” amerikai film szépen bemutatja!) Sírja valószínűleg a Rajna folyó medrében keresendő!

Attila vezér meggyilkolásával megbomlott Európa erő-egyensúlyi helyzete, meggyengült védelmi képessége.

-     Sorra lázadtak fel a vizigótok, a germánok, a vandálok, szláv törzsek, stb., s indítottak támadást dél felé a hunok (magyarok) ellen!

-     A barbárok sorozatos támadása elől a hunok egy része kb. 460-tól kelet-felé vonult, s keresett új hazát (Etelköz, Levédia) s eljutottak a Don-Volga környékére!, ahol kb. 250-300 évet töltöttek el.

-     476-ban, az 1400 éves Római Birodalom összeomlott, mivel az észak felől jövő barbár támadások ellen senki és semmi nem védte!

A 700-as évek elején az egyre fokozódó kínai, tatár, besenyők, kazárok, ugorok, stb. támadásai elől a magyar törzsek megkezdték visszavonulásukat a már ismert útvonalakon, területeken át ősi hazájukba, a Kárpát-medencébe. A visszavonulás több, mint 100 éven át tartott, s kb. 896-906. körül fejeződött be a hazatérés, a visszatérés vagy a hazajövetel folyamata.

A honfoglalás szót 900 éven át nem ismerték a magyarok, ezt a szót a nyelvújítás korszakában (kb. 1790-1820. között) Kazinczy Ferenc alkotta meg.

A hazatérés Árpád fejedelem vezetésével csaták, ütközetek nélkül történt, hiszen csak magyarul (latinul) beszélő rokonokkal, ősökkel találkoztak. A morva (nem szláv!) fejedelemmel, Szvatoplukkal kapcsolatos „fehér ló legendája” csak mese!

A hazatérő magyarok, magyar törzsek és vezéreik nagyon ismerhették a Kárpát-medencét, mert a
7-12 magyar törzs mindegyike a számukra „kijelölt”, ismert területeket vette birtokba. Többek között:

Álmos vezér, fejedelem és fia Árpád vezér Erdély nyugati és északi részét;

Aba és nemzetsége a Zempléni-hegyvidéket és a Felvidék keleti részét;

Huba vezér a Felvidék nyugati részét és a Kisalföldöt;

Tas és Szabolcs vezérek a Tisza-vidéket;

Örs vezér Nyugat- és Dél-Dunántúlt, le az Adriai-tengerig;

Töhötöm (Tétény) vezér a Duna-menti területeket a Dinári-hegyekig;

Előd vezér és a Csanád nemzetség a Maros vidékét;

Gyula vezér és nemzetsége a Duna-Tisza közti területet;

Ond és Kond vezérek az Ipoly menti területeket, stb.

A magyarok kb. 900-tól újra uralták az Alpok és a Kárpátok határolta kb. 350 ezer négyzetkilométeres területet, az ún. Kárpát-medencét!

A Kárpát-medence 1000 éven át egységesen (kisebb-nagyobb megszakításokkal, mint pl. a török uralom 1541-től 1686-ig Közép-Magyarországon) a magyaroké és a magyarok által befogadott, menekült és a magyarságba beilleszkedő jászok, kunok, besenyők, szerbek, dákok, horvátok, szlávok, stb. népcsoportoké volt!

Trianon előzményei

Az 1848-49-es szabadságharc és forradalom leverése után újra a Habsburg-család befolyási övezete lett Magyarország. Az 1867-es Kiegyezést követően Ferenc József osztrák császár lett Magyarország királya hivatalosan is, s visszaálltak Magyarország ősi határai. Újra működött a 72 egységből álló vármegyerendszer, amelyek hármas hatáskörrel rendelkeztek: önkormányzati jog, az állami közigazgatási törvények betartása és betartatása és a politikai jogok.

Az Osztrák-Magyar Monarchia 1914-ig hatalmas gazdasági fellendülést hozott Magyarország számára is, amely újra Európa egyik meghatározó állama lett.

1914. június 28-án Szarajevóban a szerbek meggyilkolták Ferenc Ferdinánd Habsburg-főherceget, trónörököst. A merénylet ürügyet szolgáltatott a Szerbia elleni támadásra, ami Franciaország kezére játszott.

Az 1871-ben elszenvedett vereség, az óriási területveszteség már régóta foglalkoztatta Franciaországot a németek elleni bosszúálló háború gondolata. Miután Németország a Monarchia mellé állt, Franciaország belépett a háborúba, s ezzel elkezdődött az I. Világháború, amelyben Európa csaknem valamennyi állama részt vett (később az Amerikai Egyesült Államok is bekapcsolódott).

A 4 évig tartó öldöklő és értelmetlen háború 1918. november 4-én ért véget Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia (nem katonai!) vereségével.

Magyarország kb. 850 ezer fő katonával vett részt a háborúban a keleti és a déli hadszíntéren. A váltakozó küzdelmek után 1918. augusztusában, októberében a magyar hadseregek még mindig urai voltak a helyzetnek: Doberdónál az olasz csapatok ellen, Galíciában (Lemberg) az oroszok ellen, Erdélyben a románok ellen, Délvidéken a szerbek ellen, stb.

A békeszerződés megkötésekor a magyar csapatok sehol sem szenvedtek vereséget!

A háború szörnyűségei, amely hatalmas emberi veszteséggel és gazdasági összeomlással járt, egész Európában lázongásokat, forradalmakat szított (Németország, Anglia, Oroszország, Ausztria, stb.), amely átterjedt Magyarországra is!

1918. október 31-én győzött az ún. „őszirózsás” forradalom. Az ország teljhatalmú vezetője Károly Mihály „vörös” gróf lett, aki az októberi polgári demokratikus forradalomban a liberálisok oldalán állt. Mint a Nemzeti Tanács vezetője kijelentette:

Nem akarok többé katonákat látni magam körül!

Ezzel megszüntette a 850 ezer fős magyar hadsereget. A frontvonalakról az összes katonát hazarendelte, akik otthagyták a teljes hadfelszerelésüket. Ezzel Magyarország védelmi képessége megszűnt. Ezt kihasználva, a francia idegen légiós és afrikai gyarmati csapatok délről támadtak egészen Pécsig; a román csapatok elfoglalták a Tiszántúlt, sőt Budapestre is bevonultak; a ruténok, a felvidéki szlávok egészen Miskolcig nyomultak előre! Magyar ellenállás hadsereg híján sehol sem volt. Az 1919. március 20-i Vyx-jegyzék, a francia ultimátum után, március 21-én Károlyi Mihály a hatalmat átadta a Szovjetunióból ide exportált kommunista, liberális erőknek, s ezzel kezdetét vette a Tanácsköztársaság, az I. proletárdiktatúra. A Kun Béla vezette újabb rémuralom szerencsére csak 1919. augusztus 1-ig tartott. De a 4 és fél hónap (133 nap) alatt is Szamuely Tibor, Bőhm Vilmos, Stromfeld Aurél, Fiedler Rezső, Rákosi Mátyás, Hevesi Gyula, Szántó Béla, Landler Jenő, Korvin Ottó, stb. irtózatos vérengzést folytatott a magyarok között a még idegen kézre nem került területeken. A direktóriumok mindent és mindenkit elsöpörtek útjukból. A kommunista diktatúrának valójában egyetlen célja volt, hogy a maradék Magyarországon (Európában elsőként) megalakítsák Izrael államot! (Izrael megalakítására később is történtek kísérletek. Pl.: az 1930-as évek elején Galíciában, Lemberg központtal; 1947-48-ban újra Magyarországon Rákosi Mátyás vezetésével, s legutóbb ismét Magyarországon 2005-2010 között Gyurcsány Ferenc vezetésével, aki nyíltan hirdette, hogy „Új Magyarországot” akar teremteni, azaz második Izraelt!)

Trianon (Versailles, Franciaország)

A központi hatalmak veresége után, kb. egy éven át folyó tárgyalások eredményeként 1920. június 4-én Trianonban, a volt Francia királyok pazarló kastélyában írták alá a győztes hatalmak, elsősorban a Magyarországot gyűlölő Franciaország diktátumaként a világszégyenének tartott, Magyarországot szétszabdaló, a Kárpát-medencét megosztó „békeszerződést”. Ehhez készségesen asszisztált Anglia és Olaszország is!

A fél világot leigázó, gyarmatosító és kirabló, népeinek rabszolgasorsba döntő Franciaország és Anglia szabta meg Magyarország új határait, a jóvátételi kötelezettségeket, a honi védelmet, stb.

Az ősi, Európát védelmező Magyarország 283 ezer négyzetkilométeres területéből csak 93 ezer, a 19 millió lakosból csak 8 millió maradt meg. A 72 vármegyéből mindössze 35, jó részük megcsonkítva maradt vissza. Az etnikai megosztottság mellett szétzilálták a közlekedést (a világ legkorszerűbb vasúthálózatát), az egységes domborzatot (a folyók rendszerét), elvették az ásványkincsekben gazdag Felvidéket, Erdélyt (s ezzel megszűnt a bányászat, az ipar, stb.) elvették Európa legjobb termőföldjeit (Bácska, Bánát, Újvidék), stb.

A világ új urai fantom országokat kreáltak (alkottak), az ősi magyar területeken, mint

Románia (Erdély odacsatolásával);

Csehszlovákia (a Felvidék odacsatolásával);

Jugoszlávia (a teljes Délvidék odacsatolásával);

Szovjetunió (Kárpátalja odacsatolásával, a breszti-béke alapján);

Ausztria (Burgenland, Várok Földje odacsatolásával), stb.

A trianoni békeszerződést Magyarország magas szintű vezetői (államelnök, kormányzó, miniszterelnök) sohasem írták alá, s a magyarság sohasem fogadta el, s nem is fogadja el!

Az Árpád-házi magyarok több mint 600 éven át (1350-től 1918-ig) védték Európát és népeit, sok millió magyar véráldozata árán a török veszedelemtől. Ha nem lett volna a Kárpát-medencében magyarság, akkor ma is Párizsban és Londonban stb. minaretek sokasága lenne, s az iszlám vallás alattvalói lennének mind a franciák, mind az angolok.

Magyarország vesztét a liberális Károlyi Mihály gróf (a magyar hadsereg feloszlatásával) és az 1918. novemberében megalakult Kommunisták Magyarországi Pártja által létrehozott proletárdiktatúra, a Tanácsköztársaság okozta!!!

Magyarország és népe a szörnyű katasztrófák ellenére sem adta meg magát, s nem tűnt el a történelem süllyesztőjében, mint sok más nép!, mert jött egy új honalapító Horthy Miklós személyében!

Horthy Miklós, mint az osztrák-magyar hadiflotta főparancsnoka az 1919. júniusában Szegeden megalakult magyar kormányban elvállalta a hadügyi tárcát és megszervezte a nemzeti hadsereget. A hadsereg fővezéreként, seregével 1919. november 16-án bevonult Budapestre, ahol 1920. március 1-én a magyar nemzetgyűlés egyhangúlag kormányzóvá választotta.

Mint Magyarország első embere, az 1920. június 4-i trianoni békediktátumot (szerződést) nem írta alá.

Alig néhány év alatt rendet teremtett a Csonka-Országban, s a 24 év kormányzása alatt Magyarország újra éledt gazdaságilag, erkölcsileg, biztosította minden itt élő állampolgárnak a boldogulást, a megélhetést, az ország függetlenségét, mentes lett külső befolyásoktól.

Sőt 1936. és 1944. március 19. között több mint 4 millió a fasizmus, a kommunizmus terrora elől északról (Lengyelországból, a Balti-államokból, Szovjetunióból, Németországból, stb.) menekülő zsidót engedett át az országon déli irányban Horvátországon, Jugoszlávián keresztül, majd ezek németek megszállása után Románián keresztül!

Trianon megszűnése

Az 1932-ben Anglia, Franciaország, Olaszország, Németország és az Egyesült Államok (USA) között létrejött öthatalmi egyezmény, melynek célja a fegyverkezés leállítása volt, nem járt eredménnyel, sőt Hitler hatalomra jutásával (1933-ban) megindult (kezdetben titokban!) a német hadiipar óriási fellendülése!

Az 1935-ben kötött négyhatalmi-egyezményben, amely Anglia, Franciaország, Németország és a Szovjetunió között jött létre, Európát (és a gyarmati világot) újra osztották, s ettől kezdve Németország már nyíltan fegyverkezhetett, sőt 1936-ban elfoglalta a (részben a franciák által is felügyelt) teljes Rajna-vidéket.

1938-ban Németország, Anglia és Franciaország hozzájárulásával megszállta Csehországot, Morvaországot, Sziléziát, a (volt) Poroszországot, bekebelezte Ausztriát (Anschluss), míg a Szovjetunió megkapta a Balti-államokat (Észtország, Lettország, Litvánia, Belorusszia), illetve Moldva (Moldovánia) nagy részét.

Az első bécsi döntés: 1938. november 2-án a Hitler vezette Németország és a Sztálin vezette Szovjetunió megegyezése alapján, ugyancsak Franciaország és Anglia egyetértésével, Magyarország visszakapta a teljes Felvidéket (ma az ún. Szlovákiát) és Kárpátalját, a Magyarországtól elcsatolt ősi területek egynegyedét!

A második bécsi döntés: Az 1939. elején Molotov (szovjet) - Ribentropp (német) külügyminiszterek által kötött titkos paktum (megegyezés) kapcsán Németország és a Szovjetunió Európát két nagy befolyási övezetre osztotta:

Németország megkapta Nyugat-Európát: a Benelux-államokat (Belgium, Hollandia, Luxemburg), Franciaországot, Angliát, Lengyelország nyugati felét, Dániát, Norvégiát. Spanyolország már 1936-tól, a kommunisták által kirobbantott polgárháború német támogatással történő befejezése után, Németország csatlósa lett.

Szovjetuniónak jutott Lengyelország keleti fele, Finnország, a Baltikum (Lettország, Észtország, Litvánia, Belorusszia), Moldova, Besszarábia, Bulgária. Jugoszlávia, létrehozása óta a Szovjetunió vazallusa, csatlós állama volt.

Olaszország, Európa első fasiszta állama, Mussolini doce vezetésével, Hitler hatalomra jutásakor (1933-ban) Németország szövetségese lett.

Független mindössze öt európai ország maradt: Svájc, Magyarország, a megmaradt „Románia” (Havasalföld), Görögország és Svédország.

A megegyezésnek megfelelően 1939. szeptember 1-én Németország, majd szeptember 14-én a Szovjetunió lerohanta Lengyelországot, s ezzel elindították a II. világháborút és sorra foglalták el a szétosztott területeket, országokat.

A győztes hadjáratok után 1940. augusztusában megszületett a második bécsi döntés: A semlegesség álláspontját képviselő Magyarország visszakapta Észak-Erdélyt, Székelyföldet, Nyugat-Erdélyt, az elcsatolt magyar területeknek csaknem a felét.

1941. elején Németország elfoglalta Jugoszláviát, Görögországot, a Balkán-félsziget túlnyomó részét, bevonult Romániába.

Magyarországhoz visszakerült a Délvidék, Bácska, Újvidék.

1941. tavaszáig Magyarország visszakapta ősi területének kb. négyötöd részét (harci cselekmények nélkül!), már csak Burgenland (Vármegye) maradt osztrák terület, ami az Anschluss (bekebelezés) révén Németország fennhatósága alá került 1938-ban, valamint Kelet-Erdély Havasalföld (rómakori nevén Dácia) részeként.

1941. tavaszán megszűnt, hatályát vesztette, az ún. „versailles-i békeszerződés” (a trianoni diktátum) gyakorlatilag és elvileg is!

Gyakorlatilag megszűntek a „békeszerződés” alapján kreált, fantom országok: Csehszlovákia, Jugoszlávia, Románia; megszűntek az 1920-ban önállóságukat visszakapott államok: Lengyelország, Lettország, Észtország, Litvánia, Belorusszia (Fehér Oroszország), Moldovánia, Bulgária, Albánia, Ausztria (Németország része lett).

A „vesailles-i békeszerződés” irrealitását és elvi megszűnését 1941. tavaszán mind az öt európai nagyhatalom: Németország, Szovjetunió, Olaszország, Anglia, (a maradék) Franciaország egyezményekben rögzítette az új államhatárok kijelölésével: a felosztott, illetve a visszacsatolt területek elfoglalásával.

Magyarország (a Kárpát-medence) 1941. nyarán

1941-től értelmetlen Trianonról beszélni, s rá hivatkozni.

Jalta

Az 1939. szeptember 1-én Németország és a Szovjetunió (szeptember 14-én) Lengyelországot lerohanta, s ezzel elkezdődött a II. világháború, majd 1941. június 22-én Németország „váratlanul” megtámadta legújabb szövetségesét a Szovjetuniót is.

Magyarország a semlegesség álláspontját képviselte 1941. július 27-ig, amikor külső tényezők belesodorták a háborúba Németország oldalán, de még mindig független országként!

A német hadseregeknek Moszkva előtt 1942-ben elszenvedett veresége, amely véget vetett a „villámháború” illúziójának, valamint Sztálingrádnál (a Volga-Don mentén) bekövetkezett katasztrófájának, illetve az Amerikai Egyesült Államok, Kanada és Anglia csapatai által 1944. június 6-án végrehajtott normandiai partraszállása (a második front megnyitása) után nyilvánvalóvá vált Németország (és szövetségeseinek) veresége.

A három „szövetséges” nagyhatalom vezetői 1945. február 4-én ültek össze Jaltában, a Szovjetunióhoz tartozó Krím-félsziget kisvárosában. A február 12-ig tartott Jaltai Konferencián a Szovjetuniót J. V. Sztálin, az Egyesült Államokat (USA-t) F. D. Roosevelt, Angliát W. S. Churchill képviselte. A konferencián elvi megállapodás született abban, hogy az Európában folyó háború befejezése után Európát hogyan osztják fel:

Szovjetunió befolyási övezete lesz Németország keleti fele, Lengyelország, Ausztria, Magyarország, a Balkáni-félsziget (Jugoszlávia, Bulgária, Albánia), Románia.

Az USA megkapta Németország nyugati felét.

Az 1940-ben megszűnt (Németország vazallusa) Franciaország visszakapja önállóságát, Olaszországot (Németország csatlósát) egységben hagyják.

Megegyeztek abban is, hogy biztosítják az európai országok demokratikus fejlődését, s kijelölik az új államhatárokat.

 A jaltai konferencia nagy vesztese Magyarország lett, mivel az államhatárok megállapításához az 1920-as állapotokat veszik figyelembe!

Jaltában egy újabb világszégyenének tartott, Magyarországot szétdaraboló, a Kárpát-meden-cét megosztó háromhatalmi megegyezés született.

A konferencián titkos megállapodást kötöttek arról is, hogy Németország legyőzése után a Szovjetunió belép a háborúba Japán ellen! Ennek fejében a Szovjetunió megkapja Koreát, Mongóliát, Mandzsúriát (Kína északi részét!); valamint az USA fennhatósága alá kerül az egész Csendes-óceán, beleértve Japánt is, illetve Anglia (és Franciaország is) megtarthatja gyarmatait (Kína, Hongkong, Vietnám, Thaiföld, Kambodzsa, India, Ausztrália, stb.)

Itt határoztak arról is, hogy a „világbéke” megőrzése érdekében létrehozzák az Egyesült Nemzetek Szervezetét, az ENSZ-t a nagyhatalmak vétójogával.

Az 1945. májusában a Szövetségesek győzelmével Európában véget ért háború után a három nagyhatalom, a jaltai megállapodásnak megfelelően újra összeült a németországi Potsdamban (a földig lerombolt Berlintől alig 30 km-re lévő) kisvárosban.

A potsdami konferencia 1945. július 17-től augusztus 2-ig tartott. A tárgyalásokon a Szovjetuniót, Sztálin, az USA-t H. Truman (akinek parancsára 1946. augusztus 6-án Hirosimára bevetették az első atombombát, majd augusztus 9-én Nagaszakira a második atombombát!), Angliát Churchill, illetve utódja C. Attlee képviselte.

A potsdami konferencia teljes egészében jóváhagyta a jaltai megállapodásokat.

Megállapodtak abban is, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában 5 nagyhatalom lesz: Anglia, Egyesült Államok, Szovjetunió, Kína és Franciaország??

Jalta (Potsdam) megszűnése

1955. áprilisi moszkvai tárgyalások után, május 15-én a megszálló szovjet csapatok elhagyták Ausztriát, amely ezzel visszanyerte függetlenségét. Így mind a trianoni, mind a jaltai szerződés ezen szakasza hatályát vesztette: Burgenland (Várak Földje) elvileg visszakerült Magyarországhoz!

1968. augusztus 20-án, a prágai forradalom ürügyén, Szovjetunió parancsára a Varsói Szerződés tagállamai közül Szovjetunió elfoglalta Csehországot és Morvaországot, Lengyelország megszállta Sziléziát, Magyarország pedig bevonult Felvidékre. Csehszlovákia néhány hónapig megszűnt létezni. A trianoni és a jaltai szerződés ezen szakasza hatályát vesztette! A Felvidék gyakorlatilag is visszakerült Magyarországhoz. (Románia melynek csapatai nem vettek részt Csehszlovákia megszállásában, csak Brezsnyev jóindulatának köszönheti, hogy Erdélyt megtarthatta!)

1989.: a berlini fal leomlása, a két Németország egyesülése, egyesítése a Szovjetunió (Gorbacsov) hozzájárulásával. A jaltai (Potsdami) szerződés ezen szakasza hatályát vesztette.

1990.: a Szovjetunió széthullott, Ukrajna is független ország lett. A trianoni és a jaltai szerződésekben Kárpátalját a Szovjetunióhoz csatolták és nem Ukrajnához!  
A szerződések ezen szakaszai hatályukat vesztették. Kárpátalja elvileg visszakerült Magyarországhoz!

1991-92.: Tito halála után Jugoszlávia szétesett, megszűnt létezni. A Délvidéket a trianoni és a jaltai szerződésekben Jugoszláviához csatolták és nem Szerbiához. A szerződések ezen szakaszai hatályukat veszítették. A Délvidék (beleértve Horvátországot, Szlavóniát) elvileg (teljes egészében) visszakerült Magyarországhoz.           

1992-ben gyakorlatilag is megszűnt Csehszlovákia, miután (Csehország, Morvaországgal együtt) elvált Szlovákiától.       
A Felvidéket (a mai szlovák területeket) Csehszlovákiához csatolták (s nem a nem létező Szlovákiához). A trianoni és a jaltai szerződés ezen szakaszai ugyancsak (újból!) hatályukat vesztették. A teljes Felvidék (most) elvileg visszakerült Magyarországhoz.

Miután mind a trianoni (1920.), mind a jaltai (1945.) szerződések Európára vonatkozó összes cikkelye hatályát vesztette, ezért elvileg Erdély is Magyarország szerves része lett. Ezek után Magyarország és a Kárpát-medence, a benne élő népekkel együtt újra egységes egészet alkot.

Az elvileg egységes Magyarország és a Kárpát-medence 1992-óta:

Az egységet, egyesítést béketárgyalások útján kell megoldani: amelyet már Antal József miniszterelnök (1990-92.) kezdeményezhette volna! (Ez volt Antal József második nagy bűne).

Bízunk abban, hogy a leendő magyarokból álló kormányok, vezetők ezt megteszik!

Simon Béla

matematika-fizika-számítástechnika

középiskolai tanár

4400 Nyíregyháza

Vietórisz u. 58.

30/4849-112

Nyíregyháza, 2010. június 1.